Református Egyházközség Könyvtára, Kecskemét, 1701-: 1653: 3(!) kv-et említ az isk. leltára, de 1701-re már beszélhetünk a ~ létezéséről, sőt a fejlesztéséről, mert az isk. a debreceni Koll-tól független intézménnyé vált. Az állandó tanári kar kötelességének érezte a kvtár gyarapítását, és ezt növelték Kecskemét polgárainak kv-adományai is. 1741: már külön helyiséget építettek a gyűjt-nek, 1818: az állomány 1200 köt-re szaporodott. 1831: a kecskeméti ref. isk. főisk. rangot kapott: megindult a teol. és a jogi okt., ami egyúttal a kvtár növekedését is jelentette. Ehhez járult Hajnal István ev. lelkész 2000 köt-es hagyatéka. A már jelentősnek mondható gyűjt. részekre vált, mert 1860: a főisk. teol. okt. megszűnt, s a teol. művek az egyhközs. birtokába kerültek. A jogakad. 1875: önálló intézmény lett Kecskeméten, a kvtár jogtud. anyaga átkerült az akad-ra. 1907: az anyagot ismét egyesítették úgy, hogy az akad. és a városi isk-k kvtárainak a külön kvtárral rendelkező kecskeméti ref. egyhk. lett a fenntartója. A ~ nyilvános, olvasóteremmel ellátott közgyűjt. 1912: költözött a jelenlegi helyére. A kb. 55.000 köt-es kvtárhoz 20.000 köt-es folyóir-tár és kz-tár tartozik. A ~nak állománya elsősorban teol. művekkel gyarapodik, de gyűjti a helytört. anyagot is. T.B.

M. Kv-szle 1961:3. sz. (Szabadi Sándor: A kecskeméti ref. egyh. kvtára) - Bács Megyei Kvtáros 1975:2. sz. (Adorján Imréné: A kecskeméti ~)